majoros irma fogta magát és kirepült az 1977-ben épült kockaház ablakán. jelentős túlsúlya ellenére könnyedén felszállt, billeget egy kicsit, végül kiért az udvarra, át a csukott kapu felett, a betonúton végig, ahol az ő gyerekkorában még alig voltak házak, el a torony nélküli templom felett, ahol vasárnap énekelte a zsoltárokat és a dícséreteket, a nagy diófa mellett, majd le a hatalmas kerten, lába súrolta a sok szilvafákat, meg a földet, ahová minden évben krumplit ültetett. került egyet az ördöngszántás, a birkák és a kiszáradt tó felett, még egyszer utoljára megnézte a házat, ahol született, majd elrepült a temető felé. majoros irma 73 éves volt, de egy ideje már nem változott.

megtörve és üresen, adom magam neki
hogy ujjá ő teremtsen az űrt ő töltse ki
minden gondom, keservem, az úrnak átadom,
ő hordja minden terhem, eltörli bánatom
eltörli bánatom
(459. dicséret. 2 versszak)