-         Elégett a férjem.
-         Hogyan?
-         A Margit-kórházban. Kiment a teraszra rágyújtani, és a köntöse tüzet fogott.
-         És megégett?
-         Meg. A szobatársai szóltak a nővéreknek de azok nem csináltak semmit, csak nézték, hogy megég.
-         De elégett?
-         El. Azt sem tudjuk mikor.
-         De nem halt meg?
-         Hogyne halt volna meg! Már el is van temetve – mondta kissé sértett hangsúllyal, szemeit kikerekítette, szemöldökét felhúzta, állát megtámasztotta ujjaival, könyökét csípőjébe fúrta. Kék szeme volt. Honnan szedik ezeket a hatalmas kék szemeket?

És akkor balra néztem, és Vári Attila meztelen felsőtestét láttam immár sokadszorra kivillanni, és akkor éreztem, meg kell kapaszkodnom, és inkább jobbra néztem, szerencsétlenségemre, mert ott meg Steinmetz Barna állt félmeztelenül, és akkor lesütöttem a szemem, és odalépett hozzám Kiss Gergő és megkérdezte, melyik napszemüveget válassza. Nem mertem neki megmondani, hogy mindkettő ormótlan és ronda, és ráböktem az egyikre, mert szólni nem tudtam. Éreztem, hogy egyre erősebben szorítom a pultot, a lányok egy romantikus adóra tekertek a rádión, és félrehajtott fejjel, mennybéli mosollyal az arcukon lebegtek húsz centivel a föld felett, hogy felnőjenek a fiúkhoz. Így repkedhetnek a Paradicsomban az angyalok, tűnődtem a lányokra nézve, és aztán elrepültem én is, végig a Hungária körúton, el a Hősök tere felett, és arra gondoltam, mennyire jó, hogy itt vannak ezek a fiúk, szépek és erősek, és az ő önbizalmuk kicsit a miénk is, és az ő győzelmüknek mi is örülhetünk.

living is easy with eyes closed

misunderstanding all you see  

Aztán fogtam egy befőttesüveget, olyan közepes fajtát, és elindultam a kertbe. A csűrtől a víznyelőig begyűjtöttem az összes katicát, amit a leveleken találtam, és belegyömöszöltem őket az üvegbe mind az összeset, tömtem bele fűszálakat, aztán felvittem a házba. Zsuzsi irigyelte, bár mondtam, van elég, neki is jut. De neki saját kellett, így elindultam még egyszer, a csűrtől a víznyelőig begyűjtöttem az összes katicát, amit a leveleken találtam, de neki csak kicsi üvegbe tettem, mert ő kicsi volt. Aztán kivettem a fiókból a legnagyobb kést, és lyukakat ütöttem a fémkupakba, hogy legyen nekik levegő. Aztán engedtem levegőt a Zsuzsi katicáinak is. Mivel nem sokkal előtte halt meg a hörcsög, nem lepődtem meg nagyon, mikor ezek is elpusztultak. Zsuzsi se. Aztán kimentem a tóhoz, és megkértem az egyik horgászt, adja nekem az egyik halat. Felvittem a házhoz, olyan közepes fajta volt. Betettem egy narancssárga vödörbe, gondoltam, biztos eszik valamit, de nem tudtam, mit, így nem etettem. Akkor az is meghalt, eltemettük, már rutin volt. Másnap a macska kiásta és megette. Akkor rájöttem, hogy meg merem fogni a békát. Fogtam békákat és beletettem egy befőttesüvegbe, döglött legyekkel tápláltam. A békától mindenki undorodott, kényszerítettek, hogy engedjem el. Egy darabig követtem, aztán eltűnt a kerítés alatt. Évekkel később letettek egy kutyát az ajtó elé. Nagyon pici volt, megtartottuk. A kutya azonban egyre csak nőtt, kinőtte a lakást, aztán kinőtt minket. Akkor fogtam a kutyát, és elvittem egy tejesemberhez. Mivel a kutya mindig csak az ülésen ült a vonaton, neki is váltottam helyjegyet. Ült mellettem, magasabb volt, mint én és csöpögött a nyála. Sosem láttam kedvesebbet. Most van egy macskám. Az ágyamba alszik, éjszaka néha mellém lopózik, és beleharap a fülembe. Igaza van.

and I hope that you see this heart
behind my tired eyes

Táncosnő akart lenni. Amikor senki nem volt otthon, leterítette a pokrócot a földre, és össze-vissza ugrándozott. Aztán színésznő akart lenni. Sorra járta a szavalóversenyeket, ám hamar úgy döntött, saját közegében ez lehetetlen. Aztán már csak szép akart lenni. Órák hosszat állt a tükör előtt, "jól nézek ki? - kérdezte folyton, aggodalmaskodva. "Jó nézel ki. Nagyon szép vagy" - szólt a válasz. Aztán feleség akart lenni. Nő, akit mindennap csodálnak. Aztán egyszer csak nem akart semmi és senki lenni. Aztán élni sem akart már. "Jól nézek ki?" - kérdezte maga is mosolyogva. "Nem. nem nézel ki jól" - feleltem.

I sit and talk to god
but he just laughs at my plans

Előttem jött le a hegyről, akkor láttam életemben először. Menni is alig bírtam, ebben az országban az ember nem szokik hozzá a hegymászáshoz. Azt mondta lépjek nagyobbakat.
Hanyatt feküdtem a hálóban, én voltam benn egyedül, nem kívántam több pálinkát. Bejött, és befeküdt mellém az ágyba a bal oldalra.

I'm no angel
but does that mean that I can't live my life?

Sosem tudnék máshol élni - mondta, miközben elmélyülten szopogatta a halat a római parton. Zsíros ujjacskáinak nyomai meglátszottak a söröspoharon, és akkor egy kicsit azt gondoltam, én sem..

Majoros Irma kinyitotta az 1977-ben épült kockaház ajtaját és botjának gumis végével finoman beleszúrt a lábtörlőn heverő kecske bordái közé. A kecske nehézkesen kinyújtotta lábait majd komótosan leballagott a lépcsőn. Dalma, amióta csak a házhoz került nem volt hajlandó normális kecske módjára viselkedni, már az első héten eldöntötte, hogy a kecskeól nem neki való. Fokozatosan, lépésről-lépésre foglalta el a házat és ha nem tudott bejutni, a lábtörlőn várakozott, amíg ki nem nyílt az ajtó. Most, hogy esély mutatkozott a bejutásra, türelmesen bámulta Majoros Irmát a lépcső aljáról. Majoros Irma azonban egyelőre nem tette szabaddá a bejáratot. Ujját fogai közé vette és elmélázva rágta a körömágyáról leválni készülő apró, fityegő bőrdarabot. Nem is annyira a kecskét, mint inkább a mögötte emelkedő félkész házat nézte, amit 23 éve mindig megpillant, amikor kilép ezen az átkozott bejáraton, amit utólag meggondolva jobb lett volna a másik oldalra építeni. Dalma kitartóan bámult felfelé, aztán Majoros Irma elindult, óvatosan oldalazott, lépcsőről-lépcsőre a botjára támaszkodva vitte nehéz súlyát egyre lejjebb. A lépcső alján hirtelen megállt és azon gondolkozott, hogy mikor is volt utoljára templomban. Aztán eszébe jutott, hogy utoljára akkor volt templomban, amikor a kecske idekerült, az pedig húsvétkor volt. Akkor tehát minden bizonnyal úrvacsorázott is, s ez némiképp enyhíti azon bűnét, hogy immár két és fél hónapja a templom felé sem ment. Dalma eközben felszaladt a lépcsőn, és kedvenc helyére, a konyhába sietett. Miután megállapította, hogy semmi ehető nincs a közelben, lekuporodott a hűvös kőre, fejét a spájz ajtaja felé fordítva. Majoros Irma elindult a kapu felé és aztán eszébe jutott, hogy valakivel hozatni kell zománcfestéket Szlovákiából, mert a kapu utoljára Bözsi halála előtt volt festve. Aztán megint megállt, mert eszébe jutott, hogy azóta Gyula is meghalt, és ő immár menthetetlenül maradt egyedüli élőként három testvér közül, és kellőképpen érzékeny hangulatában volt ahhoz, hogy ezt inkább szerencsétlenségnek, semmint szerencsének fogja fel.

there's a hole in my soul
you can see it on my face
it's a real big place