a gazdasági világválság keretében és folyományaként megjelentek lakásunkban a porszívóügynökök. azt mondta ingyen kitisztítja a matracot,
- ingyen?
- ingyen.
- vagyis nem kell fizetni?
- nem kell fizetni.
- tök ingyen?
- ingyen.

megsajnáltam, szakadt a hó, és már a cipője is átázott, az álcaöltönye csurom víz volt. beengedtem a porszívóügynököt. kitisztította a gyerek matracát, meg a mi maracunkat is, közben folyamatosan mutogatta az atkákat, kért, hogy maradjak vele a szobában, nézzem milyen csúnyák az atkák, és egy atka harminc napig él, és minden nap lerak egy petét, az tehát harminc nap alatt harminc pete, és annak a harminc petének is lesz harminc nap alatt harminc petéje, na az akkor egy hónap alatt összesen hány pete?

kérte, fogjam meg a porszívó fejét, hogy érezzem, milyen gyengéden forgatható, ide-oda, csúszik finoman, és akár hiszem, akár nem, percenként negyvenhétezret ver a matracra.

ma már minden háziasszony kidobja a régi, vizesalapú takarítógépét, és áttér erre. magának sem ártana.
- mit szól?
- csodálatos.
- vesznek egyet?
- mennyi?
- háromszázezer. de oda tudom adni részletre is

gurgulázva röhögni kezdtem. aztán elszégyeltem magam. aztán eltűnt a hóban.

a balassagyarmati jagyutt cukrászda, a palóc múzeummal szemben a legjobb hely a világon. a balassagyarmati jagyutt cukrászdában rohadt jó a krémes. meg a szilvás tekercs, meg minden. a balassagyarmati jagyutt cukrászdában egy napig kéne enni, hogy annyi pénzt elköltsünk, mint a szintén nem rossz, de némileg satnyább, budai szamosban. szóval megéri azt a nyolcvan kilométert. ja és nekik van a világon a legjobb honlapjuk : http://www.jagyutt.hu/
semmi csecse

a még idelátogató, alig néhány olvasót bizonyára érdekli a tény, hogy valami még mindig zúg. és érdekes módon csak az ágyban, de annak is csak a jobb oldalán. ha átmegyek a balra, ott nem zúg. és nem tudok rájönni, hogy mi, és helyzetemet nem könnyíti meg az sem, hogy senki más nem hallja rajtam kívül.már mindent meghallgattam, lehasaltam a földre, bebújtam az ágy alá, lepakoltam a könyveket, de semmi. és ha ez még nem lenne elég egész éjjel klumpában mászkál fölöttem az eszét vesztett buddhista. állítólag nem tud aludni, ezért csak járkál, fel-alá, fel-alá, néha felhangosítja a rádiót, neki áll táncolni, és hajnali kettőkor rendszeresen porszívozni kezd. ha kérdezem, hogy mért pont akkor, azt mondja azért, mert olyankor jönnek a szárnyashangyák.