van abban valami perverz és bizarr, ha az ember egész délelőtt a távirányítót nyomkodja egy tízmillió lejes bukaresti szállodában, a reggelinél londoni mókusidomárokkal és spanyol kacsaszakértőkkel társalog, aztán iszik egy kávét a parkban, ahol önfeledten csónakáznak a románok, majd hirtelen felindulásból vásárol egy magassarkú cipőt.